Lassan de biztosan egyre több vállalkozás vezet be munkavállalói résztulajdonosi programot, azaz MRP-t, amely jelentős adózási előnyt kínál mind a vállalkozás, mind a résztvevő munkavállalók számára.
Az MRP úttörői a nagy cégek, köztük számos tőzsdei cég, hiszen a munkavállalók létszámából adódóan a megtakarítás összegszerűségében náluk legmagasabb. Ugyanakkor a középvállalati szektorban is egyre több vállalkozás hoz létre MRP szervezetet, hiszen az MRP bevezetésével járó előnyök, valamint a bevezetés és működtetés költségei meglehetősen jól számszerűsíthetőek.
Cserében tagadhatatlanul magas a belépési küszöb: a rendelkezésre álló elemlekből válogatva a konstrukció kidolgozása és a dokumentáció elkészítése számottevő menedzsment időt el tud vinni. Nem segíti, hogy maga a törvény szövege a legnehezebben érthető jogszabály szövegek közé tartozik.
Ezen számottevően tud azonban enyhíteni gyakorlott tanácsadó igénybevétele.
Ha viszont az MRP szervezet már bejegyzésre került, akkor a működtetés csak alkalmanként igényel figyelmet a menedzsment részéről.
Pénzt vagy részvényt?
Az MRP olyan javadalmazási rendszer, ahol a juttatás fedezetét a társaság által rendelkezésre bocsátott részvénycsomag képezi.
Az javadalmazási politika futamidejére ezt a részvénycsomagot a vállalkozás által létrehozott MRP szervezet kezeli.
Hogy aztán a vállalkozás által elfogadott javadalmazási politika lejártakor (illetőleg az egyes közbenső esedékességekkor), amennyiben a kitűzött célok teljesültek, akkor a résztvevők részvényt, vagy pedig a részvények értékének megfelelő pénzbeli juttatást kapnak, azt maga a vállalkozás dönti el.
A vállalkozás maga dönti el, hogy juttatásként a résztvevők részvényt, vagy közvetlenül pénzbeli kifizetést kapnak
Az értékpapír juttatás tehát nem közvetlenül a résztvevők számára történik. Így a munkavállalók semmilyen részvényesi jogosultsággal nem rendelkeznek a javadalmazási politika futamideje alatt.
A javadalmazási politika futamidejét követően pedig csak akkor, ha a vállalkozás célja az, hogy a juttatás kifejezetten részvények formájába történjen.
Az MRP változatai
Az MRP törvény különlegessége, hogy párhuzamosan két konstrukciót is szabályoz, és mind a kettőnek MRP a neve.
Azonban az eredeti, az 1992-es MRP, és az új MRP között a néven és néhány mondatnyi szövegegyezésen túl nem sok hasonlóság található.
Amikor 2015 végén az új MRP megjelent, akkor a rendelkezésre álló elemekből olyan kombinációkat lehetett előállítani, amelyek meglehetősen rugalmasan alakíthatóak voltak.
Emiatt az MRP bevezetésével szemben akkoriban az egyik gyakori ellenérv az volt, hogy ez így túl kedvező ahhoz, hogy igaz legyen, és felesleges elkezdeni vele foglalkozni, mert néhány hónap múlva úgyis be fogják zárni ezt a lehetőséget.
Emellett lehetett hallani, hogy több cégnél is elkezdték forgatni a törvény szövegét, és végül azért tettek le a bevezetésről, mert a kezdeti érzésük az volt, ez az egész túl bonyolult és komplikált, és túl sok menedzsment időt vonna el mire a törvény szövegéből egy működő modell össze tudnak állítani. Ráadásul akkor értelemszerűen még nem voltak olyan már kipróbált és működő példák, amelyeket alapul lehetett venni.
Ezeken a kezdeti nehézségeken túllépve a legnagyobb cégek gyorsan lecsaptak a kedvező lehetőségre, és így számos tőzsdei cég a korai bevezetők közé tartozik.
Az MRP módosítása végül 2018-ban történt meg azzal, hogy a módosítás többsége 2020-ban lépett hatályba.
A módosítás szerencsére nem a konstrukció alapjait változtatta meg, hanem a bejutási küszöböt emelte meg.
Ennek egyik eleme a 2 éves várakozási idő bevezetése volt.
A küszöb megemelésének másik eleme, hogy a program indításához részvénytársaság szükséges, mert a program alapját törzsrészvények képezik. Így ahhoz, hogy egy Kft bevezethesse, előbb át kell alakulnia részvénytársasággá.
Jelentős könnyebbség ugyanakkor, hogy cégcsoport esetén elegendő csak egy cégnek, az anyavállalatnak áttérnie a részvénytársasági formára, a csoportba tartozó többi vállalkozás maradhat Kft formában, miközben munkavállalóik és vezetőik így is részt vehetnek az MRP-ben.
Mi kell az MRP létrehozatalához?
A létrehozatalhoz szükség van egy szervezetre, amelynek a neve MRP szervezet.
Az MRP szervezetet a vállalkozás hozza létre, és fogadja el az alapszabályát. A szervezet korlátolt felelősséggel rendelkezik, és a bíróság veszi nyilvántartásba. A már nyilvántartásba vett szervezetek megtalálhatóak a civil szervezetek nyilvántartásában.
Az MRP szervezet szervezeti modelljéhez szükséges:
- Alapító: ez maga a vállalkozás
- Vezető tisztségviselő: az MRP szervezet vezető tisztségviselőjének a pozíciója egy Kft ügyvezetőjéhez hasonlítható
- Meghatalmazott: a meghatalmazott lehet akár ügyvédi iroda is, szerepe pedig egy Kft taggyűléséhez hasonlítható
- Résztvevők: az MRP-ben résztvevő munkavállalóknak azonban az MRP-ben semmiféle döntési vagy szavazati joguk sincsen.
A résztvevőkről a vezető tisztségviselő vezet tagi nyilvántartást.
Ki lehet résztvevő és részesülhet az MRP-n keresztül kifizetésben?
Az vállalkozás által elfogadott javadalmazási politika dönti el, hogy a munkavállalók és vezetők közül ki vehet részt az adott javadalmazási politikában, és így az MRP-ben.
Érdemes kiemelni, hogy nincs előírás a munkavállalók és vezető tisztségviselők minimális vagy maximális arányára.
Elvileg kötelezővé is tehető a belépés, a gyakorlatban azonban a középvállalati szektorban ez mindig önkéntesen történik.
Mi a javadalmazási politika?
Az MRP szervezet alapszabálya, és az elsősorban az MRP szervezet vezető tisztségviselőjének a tennivalóit tartalmazó belső szabályzat mellett a javadalmazási politika az MRP harmadik alapdokumentuma.
A javadalmazási politikában adja a vállalkozás írásba többek között :
- Mi a résztvevők által teljesítendő kitűzött cél(ok), amelynek a vállalkozás gazdálkodásának eredményességét kell javítania
- A cél teljesítése esetén mi a juttatás és annak összege, amennyiben pénzben történik a kifizetés
- Mi a javadalmazási politika futamideje
- Juttatás (kifizetés) csak a futamidő végén, vagy a futamidő során több részletben történik.
Az MRP szervezet korlátlan számú javadalmazási politikát kezelhet. Ezek egymástól függetlenül indíthatóak, egymástól eltérő időpontban, eltérő személyi körre, eltérő futamidőre, eltérő célokra és juttatási összegekkel.
Milyen esetekben érdemes MRP-t indítani?
Résztulajdonosi program esetén a tipikus eset az lenne, amikor az MRP-n keresztül a résztvevők részvényeket kapnak, és hosszabb-rövidebb tartási időszakot követően a résztvevőkre van bízva, hogy a részvényeiket eladják, vagy inkább megtartva őket részvényesek maradnak.
Ehhez képest inkább az az eset népszerűbb, ahol az MRP-n keresztül a vállalkozás közvetlenül pénzt juttat a dolgozók számára. Ilyenformán az MRP rendkívül alkalmas annak a célnak a megvalósítására, amikor a gazdálkodás eredményességéhez között bónuszt a vállalkozás pénzben kívánja a résztvevőknek kifizetni jelentős adómegtakarítás mellett.
A munkavállalók tömege számára nem feltétlenül vonzó az, hogy az MRP-n keresztül kapott bónuszt pénz helyett értékpapírban kapják meg. Vannak helyzetek azonban amikor éppenhogy ez a célszerű út. Ilyen például amikor családi vállalkozás alapító-tulajdonosa a menedzsment ösztönzését és tulajdonosi érdekeltségének a megteremtését, vagy éppen a cégutódlást úgy készíti elő, hogy az MRP-n keresztül a vállalkozás menedzsmentje valóban résztulajdonossá váljon.
Hasonlóképpen startup esetében értelemszerű okból pénzbeli kifizetés helyett járhatóbb út lehet résztulajdon későbbi juttatását vállalni.
Az MRP törvény külön kedveskedik a tőzsdére készülő cégeknek: az MRP-n keresztüli juttatás a vállalkozás sikeres tőzsdei bevezetéséhez is köthető.
MRP szótár
| Fogalom | Magyarázat |
| Alapító | Az MRP-t létrehozó vállalkozás |
| Javadalmazási politika | Az alapító által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza többek között azt, hogy a munkavállalók és vezető tisztségviselők közül ki jogosult az MRP-ben való részvételre, és milyen célokhoz kötötten milyen juttatásban részesülhet |
| Meghatalmazott | Az MRP szervezetet Kft-vel összehasonlítva a meghatalmazott gyakorlatilag a taggyűlés szerepét látja el |
| MRP | A Munkavállalói Résztulajdonosi Program rövidítése, néha egyszerűen csak program |
| MRP szervezet | A bíróság által nyilvántartásba vett célszervezet, amely kezeli az alapító által az egy vagy több javadalmazási politika fedezetére átadott részvényeket |
| Résztvevő | Az alapító és leányvállalatai munkavállalói és vezető tisztségviselői közül azok a személyek, akiknek a részvételét a javadalmazási politika lehető teszi, és akik el is fogadták a részvételt |
| Tagi nyilvántartás | Az MRP vezető tisztségviselője által a résztvevőkről vezetett nyilvántartás |
| Vezető tisztségviselő: | Az MRP szervezetet Kft-vel összehasonlítva a vezető tisztségviselő gyakorlatilag az ügyvezető szerepét látja el |
MRP kérdések-válaszok
| Kérdés | Válasz |
| Ki részesülhet az MRP szervezet által juttatásban? | Az alapító és leányvállalatai munkavállalói és vezető tisztségviselői. |
| Mekkora részvénymennyiséget köt le az MRP működtetése? politika | Ez több tényező eredője, tipikusan néhány százaléknyi részvénycsomagról van szó. |
| Van-e korlátozás a vezetők aránya? | Nincs sem felső, sem alsó korlátja a vezető tisztségviselők részvételének. |
| Lehet-e több javadalmazási politika? | Igen, az MRP szervezet párhuzamosan akár több javadalmazási politikát is kezelhet. |
| Milyen gyakorisággal történhet kifizetés? | A kifizetések lebonyolításának természetesen vannak adminisztratív szabályai. Ezen túlmenően azonban nincs korlátozás a kifizetések gyakoriságára. |
| Mi történik ha a kitűzött cél nem teljesül? | Ez esetben végeredményben a javadalmazási politika fedezetére elkülönített összeg az alapítót illeti meg. Amennyiben a célok részlegesen teljesültek, akkor ez a nem teljesült célok után járó kifizetésre vonatkozik. |
| Biztosítani kell-e a részvételt valamennyi munkavállalónak? | Nem. Ugyanakkor igaz az is, hogy a munkavállalók között nem tehető indokolatlan hátrányos megkülönböztetés. |
| Van-e a juttatásnak felső korlátja? | Az MRP törvény nem korlátozza. |
| Mikor lesz a résztvevőből részvényes? | Ha a vállalkozás által elfogadott javadalmazási politika így rendelkezik. Így nem fordulhat az elő, hogy valamely résztvevő a vállalkozás szándéka ellenére váljon részvényessé. |
| Milyen tagsági jogaik vannak a résztvevőknek? | A résztvevők tagsági jogai az MRP szervezetben alapvetően arra korlátozódnak, hogy a javadalmazási politikában foglaltak szerint, a célok teljesítési esetén megkapják a javadalmazási politika ban foglalt juttatást. |
| Mi a minimális létszám, amivel elindítható? | Legalább 5 fő részvétele szükséges az MRP szervezet létrehozatalához. |
Amennyiben további információra lenne szüksége
Lépjen velünk kapcsolatba az info@jen-legal.hu email címen, vagy a mellékelt űrlapon keresztül, amennyiben kérdése lenne MRP létrehozatalával vagy működtetésével kapcsolatban.
