Váltótörvény – új törvény egy rég nem használt intézményre

Váltótörvény – új törvény egy rég nem használt intézményre | Jen Ügyvédi Iroda
Miben több a váltó mint egy papírra írt fizetési ígérvény? Miben hozott újat a váltótörvény?

A váltó szabályozásának története

Legújabb időkben az 1930-as genfi váltójogi egyezményt kihirdető 1965-ös Tvr és az ehhez kapcsolódó ugyancsak 1965-ös IM rendelet tartalmazta a váltóra vonatkozó szabályokat, miközben évtizedek teltek érdemi váltóforgalom nélkül. A 90-es években a hirtelen megváltozott környezetben újraéledt a váltó, ehhez azonban a bírói gyakorlatnak kellett számos nem szabályozott kérdésre választ adva kitölteni a szabályozás hézagait.

A Váltótörvény szövegezése

A szabályozás alapja változatlanul a genfi váltójogi egyezmény, amely egységes szabályok alkalmazását írja elő a részes államok számára. Vannak azonban kérdések, amelyek eldöntését az egyezmény kifejezetten a szerződő államokra hagy, és vannak kérdések, amelyek egyáltalán nem szabályoz. Ebbe a körbe tartoznak a váltó érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi szabályok.

A korábbi kétszintű (Tvr. és IM rendelet) helyébe egységes váltótörvény (2017. évi CLXXXV. törvény a váltójogi szabályokról, Vtv.) lépett 2018. január 1-én. Számos más országban alkalmazott megközelítéssel összhangban egyrészt megismétli a genfi egyezmény szövegét, másrészt kiegészíti a korábban az IM rendeletben, vagy sehogy nem szabályozott kérdések rendezésével.

Ennek eredménye egy egységes szöveg, amely tartalmazza egyúttal a váltóperek szabályait is.

Fizetési ígéret – értékpapír – váltó, melyik mi?

Egyik oldalról nem minden papírra vetett fizetési ígéret váltó, más oldalról, ha egy fizetési ígéret tartalmazza a váltó formai követelményeit, akkor váltónak minősül, és a benne foglalt kötelezettség kikényszerítését jelentősen egyszerűsítheti önkéntes teljesítés elmaradása esetén.

Ha egy fizetési ígéret írásban vagy más formában rögzítésre kerül, az már önmagában azzal az előnnyel jár, hogy akár egy esetleges későbbi eljárásban megkönnyíti annak a bizonyítását, hogy valóban megtörtént-e a kötezettségvállalás.

A fizetési ígéret puszta rögzítése azonban még nem hoz létre értékpapírt. Noha az új Ptk szakított azzal a korábbi megközelítéssel, hogy értékpapír csak az, amely megfelel valamely külön jogszabály rendelkezéseinek, az azért megmarad, hogy értékpapír csak az lehet, ami teljesíti legalább a Ptk-ban (Ptk. 6:565. §) rögzített általános követelményeket.

Amennyiben egy fizetési ígéret egyúttal értékpapírnak tekinthető, akkor általános esetben az átruházható, forgatható, biztosítékul adható.

A váltónak minősüléshez csak néhány formai követelményt kell betartani, ezek közül azonban mindnek meg kell felelni, így (néhány szűk kivételtől eltekintve) bármelyik kihagyása esetén a fizetési ígéret nem számít váltónak.

Melyek a váltó formai követelményei?

Az idegen váltó tartalmazza:
a) a váltó elnevezést
b) a határozott pénzösszeg megfizetésére szóló utasítást, amely nem köthető feltételhez
c) annak a nevét (fizetésre kötelezett személy, más néven a címzett), akit a váltó kiállítója fizetésre utasít
d) az esedékességet
e) a teljesítési helyét
f) a jogosult nevét
g) a váltó kiállításának helyét és idejét
h) a kibocsátó aláírását.

A saját váltó ettől csak abban az értelemszerű körben tér el, hogy a címzett megnevezését nem tartalmazza, helyette a kibocsátó saját maga vállal fizetést.

Váltó alapfogalmak

Idegen váltó esetén a kibocsátó valaki mást (a címzettet) utasít a fizetésre. Természetesen, ha a címzett nem fizet, a kibocsátónak kell helytállnia. Ezt nemcsak hogy nem kell külön feltüntetni a váltón, hanem éppenhogy, ha a kibocsátó bármilyen szövegezéssel megpróbálná a felelősségét korlátozni, azt úgy kell tekinteni mintha rajta sem lenne a váltón. Címzett lehet például olyan személy akitől a kibocsátó ő vár bevételt.

Ehhez képest saját váltó estén a váltó kibocsátója közvetlenül maga vállalja a kifizetés teljesítését, vagy a saját bankját utasítja erre a saját számlája terhére.

Váltóper menete

A váltóperek elkülönített szabályozásának az értelme, hogy a váltó kiállításával a fizetési ígéret elválik az alapjogviszonytól. Így harmadik felekre a kiállító hozzájárulása nélkül átruházható anékül, hogy a harmadik félnek az alapjogviszonyt vizsgálnia kellene, abba bármilyen formában be kellene lépnie, hiszen a váltó már tartalmazza, hogy minden további feltétel nélkül mekkora összeg, milyen határidővel kerül megfizetésre a váltó ellenében.

Arra az esetre, ha a váltó önkéntes megfizetése elmarad, és váltóperre kerül a sor, ez elviekben a per tárgyát is nagymértékben leegyszerűsíti, hiszen célszerűen a bíróságnak csak annyit kellene vizsgálnia, hogy a váltóban foglalt összeg a váltóban foglalt határidőre megfizetésre került-e vagy sem.

Természetesen a váltóadós a váltó kiállításával nem válik védtelenné: mindazon kifogásait, amelyeket egy váltóperben nem hozhat fel, azokat az általános szabályok szerint lefolytatott külön perben felhozhatja.

Noha a váltóperekre az évszázados megközelítéssel összhangban az előző szabályozás is feszes határidőket határozott meg, és az eljárás gyorsítása érdekében ezeket a Váltótörvény tovább szűkíti, azonban két tényező is a váltóperek gyors lefolytatása ellen hat:

  • Egyrészt a bíróságok leterheltsége – hiába a szűk határidő, ha azt a bíróság nem tudja tartani
  • Másrészt a kialakult bírói gyakorlat szerint, amennyiben a váltóperben az alapjogviszony felei kerülnek egymással szembe (a váltó kiállítója és első birtokosa), akkor vizsgálható az a kettejük közötti alapjogviszony, amelyre tekintettel a váltó kiállításra került (például valóban hibátlanul leszállításra került-e az áru, amelynek a kifizetésére a váltót kiállították).

Az alapjogviszony vizsgálatát a Váltótörvény sem zárja ki.

Ugyanakkor, ha a váltót az első birtokosa átruházta, akkor a váltó kibocsátója a jóhiszemű további jogosulttal szemben már nem a hivatkozhat az alapügylet esetleges hibáira, csak a váltóperekben is megengedett szűk körű kifogásokat hozhatja fel (pl váltó szövegezésének hibája, fizetés végetti bemutatás szabálytalansága hamisítás).

Váltóperek nagy előnye, hogy azokra a Váltótörvény soron kívüli eljárást ír elő a bíróság számára. Noha a soron kívüliséget nem szabad összetéveszteni a gyors eljárással, de a legalábbis gyorsabb eljárás mindenképpen reális elvárás.

Miért jó a váltó?

Egy példával bemutatva a váltó előnyeit (azzal a megjegyzéssel, hogy a váltójog is természetesen számos kivételt és részletszabályt tartalmaz, a példa az általános szabályokból indul ki).

A vevő és beszállítója megállapodnak abban (akár már a szerződésük megkötésekor, akár a meglévő szerződésük módosításával), hogy az ellenérték két részletben fizetendő, és a vevő erről két külön időpontban lejáró váltót állít ki, sőt a váltókra a vevő cégcsoportjának másik tagja kezességet is vállalhat. A beszállító pedig dönthet úgy, hogy a közelebbi lejáratú váltót a saját hitelezőjének biztosítékul ajánlja fel, míg a távolabbi lejáratú váltót a saját beszállítójára ruházza át, hogy a saját beszállítója felé fennálló tartozását ezen a módon rendezze.

A váltó különlegessége, hogy minél hátrább szerepel egy jogosult az átruházási láncban, annál biztosabban számíthat a kifizetésre: ebben a példában, amennyiben az önkéntes fizetés elmaradna, a hitelező és a beszállító beszállítója nemcsak a vevőtől és a kezestől követelhet fizetést, hanem magától a beszállítótól is, hiszen velük szemben a váltót a beszállító már a saját tartozásának a rendezésére használta fel.

Ha pedig bármely okból nem történne önkéntes teljesítés, akkor a fentiek szerint értendő soron kívüli eljárásban érvényesíthető a váltó a bíróság előtt.

Felszámolási eljárással összehasonlítva

Felszámolási eljárás mindig csak egy céggel szemben tud megindulni. Ezzel szemben váltóperben kötelezetti oldalon egyszerre több személy is részt vehet. A fenti példát felhasználva:

  • A beszállítóval szemben kötelezett a vevő és a kezes, míg
  • Amennyiben a beszállító a váltót átruházza illetve biztosítékul adja, a hitelezővel és a beszállító beszállítójával szemben kötelezett a vevő és a kezes mellett maga a beszállító is, hiszen a beszállító a hitelezővel és a saját beszállítójával szemben a váltót már a saját tartozása rendezésére használta fel.

Felszámolást alapvetően csak nem vitatott tartozás esetén lehet megindítani az adóssal szemben, vagyis amennyiben az adós érdemben vitatja a tartozását, akkor azzal el is kerülheti a felszámolást.

Váltóperben funkcionálisan a fent említett szűk körben megengedett, ám értelemszerű kifogások érvényesíthetők. Annak a megválaszolása pedig a bírói gyakorlatra vár, hogy amennyiben a váltóperben a kibocsátó és az első váltóbirtokos kerül szembe, és a felek mögöttes szerződése tartalmazza, hogy a váltó kiállítására a teljesítésigazolás kiállítását követően kerül sor, akkor is lehet-e még tere az alapjogviszony vizsgálatának.

Megosztás

További posztok

Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) létrehozata és működtetése

Kifizetés az MRP-ből a munkavállalók hatékony ösztönzésére

A nemzetközi gyakorlatban elterjed részvényjuttatási programok hazai változata kedvező adózási szabályokkal segíti, akár azt a célt, hogy a dolgozók és vezetők résztulajdonosokká váljanak, akár azt a célt, hogy a vállalkozás gazdálkodásának eredményességéhez kötött bónusz kifizetése a munkabérnél alacsonyabb adóterheléssel történhessen.

Tovább »
Kft igazgatóság | Jen Ügyvédi Iroda

Igazgatóság Kft-nél – hogyan valósítható meg?

Egy vagy két ügyvezető esetén a Ptk ügyvezetői modellje a leghatékonyabb. Kettőnél több tényleges döntéshozó esetén azonban már nem feltétlenül tükrözi azt, ahogy a cég a gyakorlatban működik. Az ítélőtábláig jutott a kérdés, a felek szerződési szabadságának része-e, hogy a Kft szervezetének kialakítása során igazgatóságot hozzanak létre.

Tovább »

Lépjen velünk kapcsolatba